Kifordítható ruha a Titanic korából
Egy rokokó, svéd ruha nyomában
![]() |
| A rózsaszín, svéd ruha az 1780-as évekből. forrás: DigitaltMuseum, Nordiska Museet, Europeana / Swedish Open Cultural Heritage |
~ 1 megjegyzés: ~
Az év, amikor a divat szinte csak képzelet maradt - 1915
Illattippek Viktória királynő budoárjából
![]() |
| Edmund Thomas Parris festménye alapján készült másolat a fiatal Viktória királynőről 1839-ben. (forrás: artuk.org) |
Magyar reformfűzők az 1910-es években
Létezik egy tévhit, ami szerint az 1920-as évekre a nők teljesen levetették a fűzőt, és semmilyen szorítós alsóneműt nem hordtak onnantól kezdve. Azonban ez a kijelentés eléggé elnagyolt és nem állja meg a helyét. A fűző egyszerűen csak átalakult az 1910-es években. Mindennek igen sok oka volt, kezdve a női emancipációtól, az egészségügyi motivációkon át, az évtized végén az I. háború - majd a spanyolnátha járvány - okozta globális anyaghiányig és öltözködési egyszerűsödésig.
Az 1910-es évek fűzőevolúcióját a racionalizáció és a kényelem irányába való eltolódás határozta meg. Mindezek eredményezték, hogy megjelentek nálunk is a piacon olyan fűzőtípusok, amelyek még az 1890-es években elképzelhetetlenek voltak.
![]() |
| Grácia fűző reklámja. forrás: Az Újság 1910. |
Kis, rokokó mosoda
A régiek mosási kultúrájáról egy elég sztereotipikus kép él az emberek elméjében. Asszonyok, akik kimennek a helyi patakhoz, folyóhoz mosni a tekenőjükkel, aztán szappannal dörzsölgetik a kelmét, majd ott azonnal ki is rázzák, aztán valahol majd teregetnek, és közben valami pásztorálszerű jelenet is lezajlik a háttérben, vagy jön egy gyermek, mint a kis József Attila, hogy a mosóasszonyok ne menjenek a padlásra...
![]() |
| Egy idealizált, 18. századi cseléd mosás közben. forrás: British Museum |
Csigapomádétól a büdöskő-balzsamig: bizarr hajápolási szokások 1830-ból
![]() |
| Női fodrász az 1830-as években. forrás: Wellcome Collection |
Kakaóvajas hajkrém 1893-ból
Ha a kakaóvajra gondolunk, azonnal a csokoládé jut eszünkbe, pedig a kakaóvajat a mai napig előszeretettel használják kozmetikai összetevőnek.
![]() |
| Hajápolószert reklámozó újsághirdetés az 1890-es évekből (forrás: BnF) |
Jómagam akkor találtam rá a kakaóvajra, amikor először próbáltam hennázni a hajamat, és a kakaóvaj a henna savas illatát megfelelőképpen letompította, miközben nem rontott a henna vörösítő hatásán.
![]() |
| Kakaóvaj (forrás: pixabay) |
A kakaóvaj hajra gyakorolt jótékony hatását a viktoriánusok is ismerték. Egy házilag is elkészíthető kakaóvajas hajápoló krém volt az a Cacao Creme (magyarul 'Kakaó krém'), aminek a receptjét The Era Formulary. 5000 formulas for Druggist című könyvben találtam. A receptet a könyv kiadásának megfelelően 1893-ra datálom, bár valószínűleg annál régebbi.
Egyszerű és nagyszerű 1900-ból - a szalagalapú fűző diadala
![]() |
| Warner's, amerikai, esküvői szalagfűző az 1900-as évekből, acél merevítőkkel. (forrás: MET) |
~ 1 megjegyzés: ~
A hadiszappantól az iszákosság gyógyitaláig - furcsa receptek régről
![]() |
| amerikai szappanreklám 1910-ből (Thom's Castile Soap) |
Avasi, empír ruha - amatőr rekonstrukció
Korábban elég hosszan írtam az avasi, empír ruháról. Ennek az újragondolt változatát próbáltam elkészíteni, mert nagyon tetszik a ruha díszítése, és nem mellesleg a szülővárosomhoz kötődik, és felvillanyozott az a tudat, hogy elképzeltem, hogy valami ilyesmi ruhát hordhattak az itt élő nők 1815 körül.
Azt előre leszögezem, hogy a ruha teljes mértékben saját célra készült. Emiatt az eredetihez képest mérten a ruha arányai is megváltoztak, ami annyit jelent, hogy egy kicsit magasabb - főleg a szoknyarészen - és sudárabb lett az eredetihez képest.
Az én végeredményem ilyen lett:
A szerencse illata - a Kananga Water
Az antik illatok egyik legfurcsábbika az úgynevezett Kananga Water nevű kreáció, amely közeli rokona a másik, amerikai nagy kedvencnek a Florida Waternek. A Kananga Water alapja a Cananga odorata nevű növény olaja, amit mi ylang-ylang olajként ismerünk, és amelynek a természetes élőhelye a Fülöp-szigeteken, Malajziában és Indonéziában fellelhető.
A származási helyszínét kicsit lazán véve, a francia Rigaud cég alkotta meg az illatkreációt - mint japán illatot - 1869-ben. Eredeti neve Eau de Kananga volt, utalva az ylang ylang latin nevére. Az ylang ylang esszenciáját egyébként a cég feje, Jean Paul Rigaud fejlesztette ki, akkoriban a beceneve az illatnak a "virágok virága" volt (nem, Rigaud biztosan nem ismerte az Ómagyar Mária-Siralmat).
![]() |
| A Kananga Water reklámplakátja 1897-ből. Litográfia (forrás: europeana.eu, BNF) |
A "halott menyasszony" divattörténeti szemmel
![]() |
| A La Pascualita arca napjainkban (forrás: cultura colectiva) |
Illatos ecet, Vinaigre de Toilette házilag
A Vinaigre de Toilette - magyarul illatos ecet - egy olyan régi kozmetikai folyadék, amit a mai értelemben nehezen lehet hova tenni. A Google-fordító sem tud vele mit kezdeni, és WC-ecetnek fordítja. A valóság inkább egy kozmetikai, illatosított ecet, amit szépségápolásra és higiéniai célokra használtak.
![]() |
Fürdő előkészítés 1900 körül. Kép forrása: Bettmann Archive |
Háztartási tippek az 1940-es évekből
Egy érdekes, már a II. világháború után, 1948-ban megjelent, a tokaji Kecskés István nyomda ajándékkiadványt mutatnék be, amire a testvérem lelt rá a nagyszüleim régi házában.
Kecskés István nyomdájáról annyit találtam a typhographia.oszk.hu oldalán, hogy összesen két évig működött a városban 1946 és 1948 között. (Utána államosították). Nyomdatechnikailag magas szinten felszerelt sajtóműhely volt.
Az avasi, empír ruha
A miskolci Avasról sok embernek csak az évtizedekkel ezelőtt épített tízemeletes lakótömbök jutnak eszébe, nekem a történelmi bor - amihez hasonlót azért szerencsére kóstolhattam pár éve -, a kilátóból elém táruló panoráma, az többféle építészeti korszakot magába ötvöző templom, - ahol csodálatos orgonakoncerteket hallhattam tiniként, - valamint a temető, amely egy 1930-as években aktív tollforgató szerint "úgy, ahogy van, maga egy kortörténelmi múzeum".
Emiatt is sokat olvasok, olvastam az Avasról, és olvasmányaim közben bukkantam rá Dobrossy István: A miskolci Avas című könyvében Bakó Ádámné, Az Avasi református templom 1941. évi ásatása során előkerült viseletek című írására. A tanulmányban több ruha vagy ruharészlet, kiegészítő képét is közlik, és engem egy olyan ruha fogott meg, amit sokan kissé jelentéktelennek tartanak, pedig nagyon érdekes és egy amatőrnek kihívást jelentő díszítést mutat.
Ez az avasi, empír ruha, amelyről nekem gyanús, hogy restaurált változata még a 2000-es években ki volt állítva a Herman Ottó Múzeum várostörténeti tárlatán. Testvérem is úgy emlékszik, látta diákként élőben is, amikor művészdiákként a raktári helyiségekbe is beengedték őket protekcióval vázlatokat rajzolgatni.
A Koczka Julianna rejtély
A divat- és viselettörténetben néha akadnak megválaszolhatatlan titkok. Az egyik ilyen egy magyar ruhához kötődik, amelyet a 20. század közepén találtak Egerben a Szent Rozália-temetőkápolna kriptájának feltárásakor.
A ruha egy látszólag korai empír ruhának tűnő öltözék. Első ránézésre, a magyar viszonylatok között, legkorábban 1800-asra datálhatnánk. Csakhogy viselőjének neve és halálozásának évszáma fent maradt a koporsón, beazonosíthatóan, ami alapján ez a ruha Bató Ferencné Koczka Julianna halotti öltözéke, aki 1791-ben hunyt el, (bizonyíthatóan egy korabeli római katolikus anyakönyvi bejegyzés szerint).
Bató Ferencné Koczka Julianna ruhája, forrás: V. Ember Mária, Az egri Rozália-kápolna textiljei, In Folia archeologica 9, Budapest 1959. 16. tábla
V. Ember Mária 1959-ben írt egy tanulmányt a kápolna kriptájában talált textil-leletekről (V. Ember Mária, Az egri Rozália-kápolna textiljei, In Folia archeologica 9, Budapest 1959. 219-235.). Ebben említi az 5. koporsó leleteként.
Ő így fogalmazza meg az "anakronisztikus rejtélyt":
Eddigi ismereteink szerint az empire szabású ruha hazánkban csak 1800 után kezdett divatos lenni. Ezt megelőzően még divatlapokban sem látható magasderekú (sic!), keskeny hátú ruha 1794-ig! Ha a koporsón levő évszám, valamint az egri egyház anyakönyve nem bizonyítaná a temetés idejét és ezzel a ruha készítésének idejét is, joggal tehetnénk ezt az időt akár kéthárom (sic!) évtizeddel későbbre. Mindenesetre érdekes, hogy az egri polgárasszony ruhája megelőzte az elkövetkező divatot. (Forrás: V. Ember Mária, Az egri Rozália-kápolna textiljei, In Folia archeologica 9, Budapest 1959. 222.)
Mutatok pár 1791-es nyugat-európai divatképet, hogy lássuk a problémát.
Len "szapulása" ampír módra
Még mielőtt bárki megijedne, hogy a mai szóhasználattal élve 'megszól, gyaláz' jelentéssel, mindenféle ronda szóval fogom illetni a lenanyagokat, a "szapul" szót itt a régi jelentésében a 'lúgoz, lúgos folyadékban ásztat' értelmében használom. Egész izgalmasnak találtam a címet, és a mai kattintásvadász címadási divathoz képest úgy érzem, ez nem számít olyan nagy átverésnek.
Szóval. Az ampír stíluskorszakban igen népszerűek voltak a vékonyabb textilek. Ez a kijelentés szinte közhelyszerű. Az egyik legősibb textilanyag a len használata elég népszerű volt ekkoriban mind a férfiak és nők körében, aminek egyik oka egyébként az európai lentermesztés terjedése is, mivel a napóleoni háborúk nyomán kialakult kontinenszárlat miatt nem igazán tudtak Európán kívülről származó ruhaanyagokat beszerezni. A modern lenipar is ekkor indult fejlődésnek. (forrás: Wikipedia) Ugyanakkor a len divatja nem tudta háttérbe szorítani a pamutmuszlint (ami nagyon távol áll attól, amit ma a méteráru boltokban muszlinként árulnak). Előfordult - főképp a brit ruháknál lehet ilyesmit látni -, hogy egyetlen női ruhában egyszerre alkalmazták a finom lenanyagokat és az utóbbi elképesztően lenge és áttetsző ugyanakkor nemes textilt.
Brit, ampír ruha 1810-ből, lenből és pamutból (forrás: MET)
Eau de Berlin - kozmopolita fűszeresség évszázadok távlatából
Eau de Berlin néven jelenleg is forgalomban van egy parfüm, több is. Az egyik ezek közül a Frau Tonis-é, amelynek illata állítólag tölgy mohás, köményes és páfrányos. Sajnos nem tudom, hogy ennek mennyi köze van ahhoz, amit a 19. században készítettek a köményes zöld vonalon azt hiszem, igen. Mindenesetre kijelenthetem, hogy az egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb uniszex illatkeverék, amit eddigi illatrekonstrukcióim során elkészítettem.
A berlini Mitte Breuderstrasse a 19. század közepén (forrás: Wikipedia)
Polyanthus: 19. századi kankalin minden mennyiségben
A kankalin az egyik legszebb tavaszköszöntő dísznövényünk. Manapság inkább változatos színei és formái miatt kedveljük, valamint azért, mert viszonylag könnyen kezelhető. A német neve nagyon tetszik: Schlüsselblume, mely az eredeti tavaszi kankalin növényre utal. Utóbbi virágai kulcs formájúak. Emiatt tartják a kankalint Szent Péter virágának is.
A Polyanthus név alatt a szártalan kankalinok nemesítését értik, melyek gyakran kapható nagyobb áruházakban is ilyenkor március elején.
William John Wainwright: Primrose and Robin
Kapcsolat
antiquefashioncompany @ gmail.com
SEARCH
SECTIONS
Magamról
- Emese T.
- Egy bölcsész - magyar nyelv és irodalom szakos - végzettségű, eredetileg irodalomtörténeti érdeklődésű blogger vagyok. Gyerekkorom óta érdekelnek a régi ruhák, kosztümök és a divat több évezredes változása. Komolyabban viselettörténettel a 2010-es években kezdtem el foglalkozni, amikor elhatároztam, hogy megpróbálok magamnak történelmi ruhákat varrni több, kevesebb sikerrel. Egy történelmi kosztümös csapat: a Múltidéző Találkozók tagja vagyok/voltam (a csoport sajnos inaktív a Covid-óta). Ebben a blogban azokat az témákat gyűjtöm, amelyeket a ruhakészítéssel és a történelmi kosztümösködéssel kapcsolatban találtam. A blog tartalmának java része saját kutatás eredménye, így annak további felhasználása engedély nélkül kerülendő, de megbocsátható a szerző feltüntetésével és hivatkozás megjelölésével. A szerző feltüntetése és hivatkozás megjelölése nélküli, bármilyen (szó szerinti vagy átírt) átvétel abszolút tilos! Főképp, ha ebből az átvevőnek még pénzbeli java is származik. Utóbbit a törvény is bünteti. Köszönöm.
Blog Archive
-
►
2020
(20)
- ► szeptember (2)
Blogajánló
-
19. századi magyar tetoválások - *"Tetoválás a 19. században? Ó, ugyan már, ekkora hülyeséget, akkor mindenki olyan prűd volt." *- gondolhatják páran a címet olvasva. Aztán a clickbait cik...
Popular Posts
-
Sajnos az internet korában, amit egyszer leírsz, az nyomot hagy kitörölhetetlenül, úgy is, ha az eredetileg legépelt írást már esetleg eltün...
-
Nem is olyan régen írtam már egy pávás ruhá ról. Akkor Ruth St. Denis pávás fellépőruháját elemeztem ki. Akkor említettem, hogy a szecesszió...
-
Az egyik legérdekesebb fűzőfazon pont abban az időszakban alakult ki, amikor az utolsó, igazi fénykorát élte ez az alsónemű. Ez a fűzőtípus ...
-
A Pinterestnek és nekem is hamar a kedvencemmé vált egy különleges svéd, lazacrózsaszín, rokokó atlasz selyem ruha, aminek a jellegzetessége...
-
Ez a Kodak rövidfilm több szempontból is lenyűgöző. Először is, mert még 1922-ben rögzítettek. Abban az időszakban, amikor maga a színes fo...
-
Egy érdekes, már a II. világháború után, 1948-ban megjelent, a tokaji Kecskés István nyomda ajándékkiadványt mutatnék be, amire a testvérem ...
-
Viktória királynő egy olyan történelmi személy volt, akiről nem biztos, hogy azt gondolnám elsőre, hogy a korabeliek egy parfümöt is elnevez...
-
A blogon az előző bejegyzés ben megismert Claire McCardell nem csak a leghétköznapibb ruhára hozott megoldást, hanem az 1940-re évekbe újrag...
-
A denevér egy olyan állat, amelyet sokan ijesztőnek tartanak, pedig valójában egy igen hasznos jószág és különleges képességekkel bír. Ez a...
-
Ahogy a Cofidis-gyerek mondja... "Tessék jönni" Száznyolcvan-százhetven esztendő időszakadékának átugrása következik. Az 1840-...





















