A Hovenia dulcis a japán mazsolafa. Egy díszfa, amely akár 6-10 m magasra is megnőhet. Virágai és termései is jellegzetesen illatosak. A koraszecessziós illatkeverék a gyümölcsét próbálja leutánozni.
Emile Villa, La Japonaise. forrás: artnet
Mivel igazi japán mazsolafa virágot és gyümölcsöt még nem szagoltam, így nem tudom megítélni, hogy ez a parfüm mennyire sikeresen utánozza az illatát. A termés állítólag édes és zamatos. Ez az illat pedig valóban hordozza ezeket az édes és zamatos jegyeket.
Az előző orientalista bejegyzésekhez részben kötődik a Tulle bi telli, mint az egyik legdrágább orientális ruha és kiegészítő anyag. Annyira nem nagyon ismert, hogy még a Wikipediának is csak angol szócikke létezik a textilről. Egy más elnevezés alapján, ami nem más - mint az assuit az egyiptomi Aszjút városa nyomán - már többször találkozhatunk vele, főleg az amerikai törzsi hastánc stílus öltözékek alapanyagaként.
A tulli bi telli elnevezéséből ismerős lehet a "tulli" szócska, mely nem véletlen, hiszen ebből ered a tüll anyagnevünk is.
Magyarra én most az angol assuit nyomán aszjúti szövetnek fogom lefordítani, mert ez áll a legközelebb az igazsághoz. Az aszjúti szövet alapanyaga tüllszerű lenvászon vagy pamutvászon, amelybe igazi vékony és könnyű fémszálakat (a legelőkelőbb a 14 karátos arany, de réz, ezüst, sárgaréz) fűznek és illesztenek bele.
aszjúti szövetruha részlete a XX. század elejéről
