Egy rokokó, svéd ruha nyomában

A Pinterestnek és nekem is hamar a kedvencemmé vált egy különleges svéd, lazacrózsaszín, rokokó atlasz selyem ruha, aminek a jellegzetessége, hogy az övcsatok vagy övdíszek egyben képek is. 

A ruha összeállítást 1989-ben rakták össze egy Párizs-Stockholm kiállításhoz, egy csíkos, fehér alapra került rá a felsőruházat, ami alapvetően egy robe a'la turque.

A rózsaszín, svéd ruha az 1780-as évekből. forrás: DigitaltMuseum, Nordiska Museet, Europeana / Swedish Open Cultural Heritage 

A Koczka Julianna rejtély

A divat- és viselettörténetben néha akadnak megválaszolhatatlan titkok. Az egyik ilyen egy magyar ruhához kötődik, amelyet a 20. század közepén találtak Egerben a Szent Rozália-temetőkápolna kriptájának feltárásakor.

A ruha egy látszólag korai empír ruhának tűnő öltözék. Első ránézésre, a magyar viszonylatok között, legkorábban 1800-asra datálhatnánk. Csakhogy viselőjének neve és halálozásának évszáma fent maradt a koporsón, beazonosíthatóan, ami alapján ez a ruha Bató Ferencné Koczka Julianna halotti öltözéke, aki 1791-ben hunyt el, (bizonyíthatóan egy korabeli római katolikus anyakönyvi bejegyzés szerint).

Bató Ferencné Koczka Julianna ruhája, forrás: V. Ember Mária, Az egri Rozália-kápolna textiljei, In Folia archeologica 9, Budapest 1959. 16. tábla

 

V. Ember Mária 1959-ben írt egy tanulmányt a kápolna kriptájában talált textil-leletekről (V. Ember Mária, Az egri Rozália-kápolna textiljei, In Folia archeologica 9, Budapest 1959. 219-235.). Ebben említi az 5. koporsó leleteként. 

Ő így fogalmazza meg az "anakronisztikus rejtélyt":

Eddigi ismereteink szerint az empire szabású ruha hazánkban csak 1800 után kezdett divatos lenni. Ezt megelőzően még divatlapokban sem látható magasderekú (sic!), keskeny hátú ruha 1794-ig! Ha a koporsón levő évszám, valamint az egri egyház anyakönyve nem bizonyítaná a temetés idejét és ezzel a ruha készítésének idejét is, joggal tehetnénk ezt az időt akár kéthárom (sic!) évtizeddel későbbre. Mindenesetre érdekes, hogy az egri polgárasszony ruhája megelőzte az elkövetkező divatot. (Forrás: V. Ember Mária, Az egri Rozália-kápolna textiljei, In Folia archeologica 9, Budapest 1959. 222.)

Mutatok pár 1791-es nyugat-európai divatképet, hogy lássuk a problémát.

Selyempruszlik időkapszula

2006-ban, amikor először voltam a váci múmiákat bemutató Magyar Természettudományi Múzeum tárlatán, már akkor érdekesnek és inspirálónak találtam a holtakon látott öltözékeket. Ha jól emlékszem, márpedig szerintem jól, akkor a testek még az eredeti ruhájukat viselték. Igazából csak most értettem meg annak a jelentőségét, hogy miért is volt ez akkor számomra több annál, minthogy egyszerűen csak holtakat és ruhákat látok.