Illattippek Viktória királynő budoárjából

Viktória királynő egy olyan történelmi személy volt, akiről nem biztos, hogy azt gondolnám elsőre, hogy a korabeliek egy parfümöt is elneveztek. Napjainkban elsősorban nem történelmi divatikonként tartjuk számon, talán szigorúsága, erkölcsössége és a konzervatív családképe miatt, amit sehogy sem tudunk a divat változatosságához kötni. Pedig Viktória királynő és a divat témakör tartogat meglepetéseket.

Edmund Thomas Parris festménye alapján készült másolat a fiatal Viktória királynőről 1839-ben. (forrás: artuk.org)

A szerencse illata - a Kananga Water

Az antik illatok egyik legfurcsábbika az úgynevezett Kananga Water nevű kreáció, amely közeli rokona a másik, amerikai nagy kedvencnek a Florida Waternek. A Kananga Water alapja a Cananga odorata nevű növény olaja, amit mi ylang-ylang olajként ismerünk, és amelynek a természetes élőhelye a Fülöp-szigeteken, Malajziában és Indonéziában fellelhető. 

A származási helyszínét kicsit lazán véve, a francia Rigaud cég alkotta meg az illatkreációt - mint japán illatot - 1869-ben. Eredeti neve Eau de Kananga volt, utalva az ylang ylang latin nevére. Az ylang ylang esszenciáját egyébként a cég feje, Jean Paul Rigaud fejlesztette ki, akkoriban a beceneve az illatnak a "virágok virága" volt (nem, Rigaud biztosan nem ismerte az Ómagyar Mária-Siralmat).

A Kananga Water reklámplakátja 1897-ből. Litográfia (forrás: europeana.eu, BNF)

Eau de Berlin - kozmopolita fűszeresség évszázadok távlatából

Eau de Berlin néven jelenleg is forgalomban van egy parfüm, több is. Az egyik ezek közül a Frau Tonis-é, amelynek illata állítólag tölgy mohás, köményes és páfrányos. Sajnos nem tudom, hogy ennek mennyi köze van ahhoz, amit a 19. században készítettek a köményes zöld vonalon azt hiszem, igen. Mindenesetre kijelenthetem, hogy az egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb uniszex illatkeverék, amit eddigi illatrekonstrukcióim során elkészítettem.

A berlini Mitte Breuderstrasse a 19. század közepén (forrás: Wikipedia)

Polyanthus: 19. századi kankalin minden mennyiségben

A kankalin az egyik legszebb tavaszköszöntő dísznövényünk. Manapság inkább változatos színei és formái miatt kedveljük, valamint azért, mert viszonylag könnyen kezelhető. A német neve nagyon tetszik: Schlüsselblume, mely az eredeti tavaszi kankalin növényre utal. Utóbbi virágai kulcs formájúak. Emiatt tartják a kankalint Szent Péter virágának is.

A Polyanthus név alatt a szártalan kankalinok nemesítését értik, melyek gyakran kapható nagyobb áruházakban is ilyenkor március elején.

William John Wainwright: Primrose and Robin

 

A viktoriánus, dohányillatú szájvíz - az angol Eau de Botot

Az antik illatrekonstrukciók sorából az Eau de Botot lóg ki a legjobban. Eredetileg nem akartam a receptjéhez hozzányúlni, mert alapvetően az Eau de Botot-ot nem úgy használták illatosításra, ahogy a korábbi Eau-névvel kezdődő keverékeket. Ez a különös illóolaj és tintúra-kombináció ugyanis nem más volt, mint egy szájvíz, amely a történelem viharait átvészelve még ma is kapható az Amazonon.

Az Eau de Botot, francia szájvíz plakátja 1890 körül

Florida Water: a személyes higiéniától és hudu miszticizmusig

Egyszer volt hol nem volt, az "örök ifjúság forrása" a képzelet világában, amelyhez egyes régiek fizikai helyszínt tulajdonítottak. Az egyik hiszékeny történelmi figura Juan Ponce de León volt, aki állítólag hitt a mesebeli Bimini-szigetek létezésében, ahol az örök ifjúság forrása fakad, és amit ő Florida partjainál keresett.

19. századi Florida Water reklámok: The Graphics Fairy, HagleyMuseum and Library.

19. századi parfümformulák magyarul

A régi frizuradivatot kutatva jutottam el az 1880-as és 1890-es évek borbélyainak és fodrászainak készült folyóirathoz A magyar borbélyok és fodrászok lapja, amely sokkal több érdekességet tár elénk a korabeli személyi higiéniáról, fodrászatról, mint gondolnánk. Többek között krémek, parfümök, pomádék, fogkrémek és egyéb kozmetikai recepteket is tartalmaz.

A Dankovszky illatszeres, kozmetikai, fodrász és borbély szaküzlet kirakata Pesten 1890 körül. (forrás:  A magyar borbélyok és fodrászok lapja)

Körtebefőtt parfümbe ágyazva - A viktoriánus "Pink" - Antik illatrekonstrukció: Extrait d'œillet 1892

A Pink, mint színnév nem csak korunkban népszerű parfümnév. Már a 19. században is létezett Pink-illat, ez pedig nem más volt, mint egy szegfűillat utánzat. Bevallom, nekem nem tetszik a szegfű illata, mert mindig éreztem rajta valami keserű aromát, ezért nem értem, hogy miért akarták ezt a virágillatot leutánozni a régiek. Szerencsére a Pink nem a klasszikus értelemben vett szegfűillat, de hogy mi is pontosan, arról lejjebb olvashatsz.

Néhány érdekesség a szegfűről: a rómaiak a Jupiter virágának tartották, a középkorban az állhatatos szerelmet és a házasságot szimbolizálta. A török szegfű Angliában a lovagiasság jelképe volt. 

Az keverék bázisillatát összetevők aránya szerint a rózsakivonat adja, és ez lesz az az illat, ami teljesen bele is fog olvadni a többibe. Ugyanis van itt ebben a Pinkben minden, mint a búcsúban: narancsvirág, vanília, szegfűszeg, fahéj. Nagyon kíváncsi voltam, mi fog összejönni ebből a már gondolatban is szuperédes kombinációból.

Jelentem, nincs itt semmilyen szegfűillat. Maga a keverék, ezt a Mucha-grafikát idézi színeiben. (Ki tudja, lehet, hogy Muchára hatással volt egy hasonló parfüm?)

Alfons Mucha - Virágok sorozat : A szegfű (wikimedia commons)

"Kleopátra parfümje" kipróbálva - Antik illatrekonstrukció - ókori Egyiptom

Hogy egy kicsit felkavarjam az állóvizet az antik parfümök készítésében és tesztelésében, ezúttal egy tényleg 100%-ban antik illatkeverékről fogok írni.

Ez nem más, mint a tudósok által a sajtónak "Kleopátra parfümjeként" eladott ókori illatmix, amit egyébként szenzációhajhász módon 2019 augusztusában az ókori Egyiptom No.5-jének is hívnak. No nem azért, mert arra emlékeztetne az illata a Chanel No.5-re, hanem, mert a tudósok nyilatkozata alapján ez lehetett az ókor egyik legértékesebb parfümje.

Kleopátrát ábrázoló poszthumusz festmény Herculaneumból Kr. u. 1 század (forrás: Wikimedia Commons)

Antik illatrekonstrukciók: Cédre du Libanon 1892

Ártatlanság, romlatlanság, örökkévalóság. Ezek a szavak jutnak eszembe erről az illatról. Utóbbiak párhuzamba állíthatók a cédrushoz kötődő kultúrtörténeti érdekességekkel, mint hogy a cédrus fájából készítették az egyiptomi múmiák koporsóit, Ámon-Ré hajóját, Jézus Krisztus keresztjét, Salamon király templomát és a frigyládát is.  Magyarországon a cédrusról mindenkinek Csontváry festészet jut eszébe. Nekem most már ez a 19. századi illatkeverék is.

Alapvetően, amikor elképzeltem ezt az illatot, azt hittem, hogy egy nagyon fás, keserű illatot fogok kapni. Miután összekevertem a két illatos hozzávalót - a cédrusolajat és rózsakivonatot -, már elkezdett "kristályosodni", hogy ez valami más lesz, valami inkább geránium felé hajló tisztaságillat, amit akkor érez az ember, ha egy jól tartott antik éjjeliszekrényben kotorászik. Kicsit hasonló illata van a régi rózsás szappanoknak. Szaglászás közben még tovább gondolkodtam, és eszembe jutott egy régi fiola, amiben rózsafa illóolaj volt, és egyértelművé vált számomra, hogy ez egy művi rózsafa illat. 

Joseph Philibert Girault de Prangey: Libanoni cédrus dagerrotípia [1843-1844] forrás: mutualart

 

Antik illatrekonstrukciók: Hovenia 1892

A Hovenia dulcis a japán mazsolafa. Egy díszfa, amely akár 6-10 m magasra is megnőhet. Virágai és termései is jellegzetesen illatosak. A koraszecessziós illatkeverék a gyümölcsét próbálja leutánozni.

Emile Villa, La Japonaise. forrás: artnet

 

Mivel igazi japán mazsolafa  virágot és gyümölcsöt még nem szagoltam, így nem tudom megítélni, hogy ez a parfüm mennyire sikeresen utánozza az illatát. A termés állítólag édes és zamatos. Ez az illat pedig valóban hordozza ezeket az édes és zamatos jegyeket. 

Antik illatrekonstrukciók: Convallaria 1892

A Convallaria név a botanikusok körében ismert lehet, mivel egy létező növény, a gyöngyvirág latin neve a Convallaria majalis. A gyöngyvirág illat a parfümkészítők szent Grálja volt évszázadokon át. A 19. században is rengeteg illatkombináció készült a gyöngyvirág illatfellegének utánzására. Ezek közül az egyik az a Convallaria, amit most megosztok veletek.

Ismeretlen 19. századi festő gyöngyvirágcsokrot ábrázoló csendélete

 

Hogy miért nem sajtoltak ki a fehér virágból magából illóolajat?