Az előző orientalista bejegyzésekhez részben kötődik a Tulle bi telli, mint az egyik legdrágább orientális ruha és kiegészítő anyag. Annyira nem nagyon ismert, hogy még a Wikipediának is csak angol szócikke létezik a textilről. Egy más elnevezés alapján, ami nem más - mint az assuit az egyiptomi Aszjút városa nyomán - már többször találkozhatunk vele, főleg az amerikai törzsi hastánc stílus öltözékek alapanyagaként.
A tulli bi telli elnevezéséből ismerős lehet a "tulli" szócska, mely nem véletlen, hiszen ebből ered a tüll anyagnevünk is.
Magyarra én most az angol assuit nyomán aszjúti szövetnek fogom lefordítani, mert ez áll a legközelebb az igazsághoz. Az aszjúti szövet alapanyaga tüllszerű lenvászon vagy pamutvászon, amelybe igazi vékony és könnyű fémszálakat (a legelőkelőbb a 14 karátos arany, de réz, ezüst, sárgaréz) fűznek és illesztenek bele.
aszjúti szövetruha részlete a XX. század elejéről
a fémszálak eldolgozása a hálón, közelről
Az alap textil, amelybe a fémszálak díszítésként belekerülnek pedig igen szellős, szinte hálószerű, ezért igen rugalmas is. A test vonalait nehéz elrejteni benne, ezért az egyik legegzotikusabb és mondhatni az egyik legszexisebb textil.
Clara Bow az 1920-as évekből modern, art deco, aszjúti szövet ruhában
Az aszjúti szövet használata manapság reneszánszát éli a hastáncjelmezek készítőinek körében, amin nem annyira csodálkozom, hiszen egy hihetetlenül érdekes textilfajta, amely elkészítésének hagyománya ősi egyiptomi gyökerekre vezethető vissza. A textil nevét még a Biblia is említi. Egy 3000 esztendős aszjúti szövetet pedig a berlini Montbijou múzeum is őriz.
A nyugati világ akkor fedezte fel először igazán magának, amikor a Chicago-i Világkiállításon 1893-ban bemutatták a hastáncot az amerikai nagyközönségnek. Persze ez a hastánc akkor még nagyon más volt, mint a mai showtánc vagy a napjainkban divatos már említett amerikai gyökerű törzsi fúziós hastánc.
hastáncosok az 1893-as világkiállításról
Bár ezek a hölgyek nem viselnek aszjúti szövetet a képen, a textil mégis a kiállítás egyik közel-keleti kuriózuma volt. Már XX. század eleji orientalizmus során is alkalmazták olyan jelmezeknél is, amelyeknek történetük szerint nem feltétlenül volt az arab térségekhez. (Bár az ellenkezőjére is találunk példát)
Lily Elsie mint Víg özvegy az 1900-as évek fordulóján aszjút kendőt viselve a derekán
Lyda Borelli mint Salome 1911-ből
erotikus képeslap az 1910-es évekből, aszjúti szövet kendőt használva kelléknek
Roshanara, azaz Olive Craddock táncosnő, 1918-ban, aszjúti szövet ruhájában
Az igazi trendhez kellett azért egy külső kulturális lökés. Ez pedig nem más volt, mint 1922-ben Tutankhamon sírjának feltárása, amelynek következtében nagy divatja lett mindennek, amely az ókori Egyiptomhoz köthető. Így az aszjúti szövet is népszerű lett, art deco estélyruhák kedvelt anyagává vált.
Flapper estélyi az 1920-as évekből aszjúti szövetből
estélyiruha aszjúti szövetből 1920-ból
Alpár Gitta, magyar koloratúrszoprán énekesnő az 1930-as évekből
Az aszjúti szövetet Hollywoodi jelmeztervezők is előszeretettel alkalmazták:
Hedi Lamarr Deliláhja 1949-ből
Aki ezek után úgy döntene, hogy szívesen beszerezne magának aszjúti szövetet, annak ajánlom az ebayt, mert egész érdekeseket találni rajta. Azonban arra készüljünk fel, hogy a tulle bi telli vásárlása nem egészen pénztárcakímélő elfoglaltság. A legolcsóbb kendők is 20 ezer forint körül kezdődnek, a drágább antik darabok ára pedig majdnem a csillagos ég, de legalább is több százezer forint.
Szócikk a Wikipedián a Tulle bi telliről
Az aszjúti szövet készítéséről (embroiderersguildwa)
Cikk a későviktoriánus és koraszecessziós nyugati orientalizmusról: Empire Burleque: Anatomy not Geography
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése