Mexikóban, Chihuahua-ban a La Popular menyasszonyi ruhaszalon kirakatában áll egy kirakati baba, amelyről egy különös legenda szól. Állítólag a menyasszonyi ruha alatt rejlő hölgy, nem csak egy próbababa, hanem egy mumifikált test. Egyesek úgy gondolják, hogy a baba szeme követi a nézelődőket, valamint az éjszaka folyamán a test még mozog is (erről még videók is találhatók a Youtube-on.)
 |
| A La Pascualita arca napjainkban (forrás: cultura colectiva) |
A babát 1930. március 25-én állította először a kirakatba, a bolt tulajdonosa Pascuala Esparza, és a kirakat előtt sétálók hamar pletykálni kezdték, hogy a próbababa - amit elvileg Párizsból hozattak, majd Mexikóvárosban értékesítettek Esparzának - nagyon hasonlít a tulajdonos korábban, tragikusan fiatalon elhunyt lányára, máshol feleségének húgára -, aki közvetlenül esküvője előtt vesztette életét pókcsípés vagy skorpiócsípés miatt mérgezéstől. Tehát elég hamar szárnyra kelt az az elképzelés, hogy a baba valójában a lány hihetetlenül jól konzervált teste, menyasszonyi ruhába öltöztetve.
A baba körüli kísérteties hangulatot az üzletben dolgozók a mai napig erősítik azzal, hogy nem merik nyilvánosság előtt átöltöztetni a próbababát, miközben az egyértelműen tagadják, hogy egy valódi emberi test lenne felöltöztetve.
A legendát táplálja az is, hogy a viaszhölgy meglepően életszerű, főképp a kézfeje, melyet a lehető legnagyobb részletességgel dolgozhattak ki.
 |
| A La Pascualita élethű kezfeje. (forrás: atlas obscura) |
Rengeteg cikk és blogbejegyzés fejtegeti azt a kérdést, hogy: a La Pascualita baba vagy igazi ember. Én ebbe nem mennék bele, mert bármelyik tézis bizonyításhoz kellenének minimális antropológiai vagy legalábbis a mumifikálási eljárásokról ismeretek, amelyek nekem nincsenek meg. Azonban a baba eredetét kreatívabban is megvizsgálhatjuk. A La Pascualitát, mint próbababát összevethetjük ugyanis, mind a vele egykorú és az őt megelőző próbababákkal. Mivel eredet szerint francia, sőt párizsi, így még a készítőhelyet is belőhetjük nagyjából.
Ha az 1930-as divatbaba fejeket és testeket nézzük, azt a megállapítást tehetjük, hogy egyáltalán nem hasonlítanak a La Pascualitára, ugyanis ezek a fejek kicsit elrugaszkodtak idealizálásban a valós emberi arcoktól, sőt az 1940-es évekre az egyik leghíresebb babakészítő Pierre Imans figurái is inkább a saját koruk divatszobrai lettek, semmint hiteles emberi alak másolatok. Az 1930-as évek előtt azonban a realizmus uralkodott a próbababa gyártásban.
 |
| Pierre Imans egyik babája az 1930-as években. (forrás: Flashback) |
Pierre Imans figurái sem voltak mindig ufószerűek. 1933-ban elkészített egy próbababát, amit Greta Garbo inspirált. Utóbbival már láthatunk hasonlóságot a La Pascualitával, bár egy kicsit nehéz elképzelni, hogy ennek a híres próbababának a másolatai valahogy Mexikóvárosban, egy méteráru üzletben kötöttek ki, ahol elvileg megvásárolta azt Esparza hitvese. Ezenkívül a dátum sem stimmel. A La Pascualita már állt a híres kirakatban, amikor Garbo-baba elkészült. (A képet a Greta Garbo-babáról az Alamy oldalán lehet megtekinteni, mivel abszolút jogvédett.)
Az 1910-es és 1920-as évek babái még élethűbbre sikerültek. A fejeknek még üvegszeme van, szempillái és a bőr is elég életszerű, az arcok is elég egyedinek tűnnek. A korszak próbababáinak hangulatát jól visszaadják Karl Schenker fényképei, aki még a weimar-i köztársaság idején dolgozott német divat magazinoknak (miközben stúdiója a Budapester Strasse-n volt Berlinben), mikor már az élet a náci Németorszában számára elfogadhatatlanná vált, Angliába emigrált.
Ez az egyik húszas években készített fényképe egy próbababáról. Igen a képen nem élő személy, hanem egy 1920-as évekbeli próbababa látható:
Pierre Imans másik húszas évek elején készített babája így nézett ki:
Hasonlóság alapján a La Pascualita arca inkább az 1900-as, 1910-es, francia próbababákkal összevethető leginkább. Ismét egy Pierre Imans babát hozok mutatóba. Ezúttal azonban egy megmaradt és nem fényképes példányt (jobbra) (balra a La Pascualita). Felhívom a figyelmet az orr, a szem és áll vonalára, és a hajszálak befűzésére:
 |
| Balra a La Pascualita, jobbra Imans 1900-as évek elején készült egyik babafeje |
De mutatok más példát is, ami alapján az 1900-as babákra nagyon is emlékeztet a La Pascualita arcfelépítése és haja:
 | |
| Próbababa büsztök. Főképp frizurák bemutatására. Készítési idejük 1900 és 1920 között. Forrás: | bridgetscabinet.com |
Még egy divattörténeti érdekességet észrevehetünk a La Pascualitán. Konkrétan, hogy nem túlságosan vékony a dereka. Így a baba készítési ideje, már túl volt a darázsderékkultusz időszakot. Nagyjából 1910 és 1920 közé tehető. Mutatok két ilyen babát, amin jól látszódik az a testfelépítés, ami a menyasszonynak is van:
 | ||
Életnagyságú próbababák, melyek 1910 és 1920 között készültek. forrás:
|
Ezek után az egyetlen megválaszolatlan kérdés a kézzel kapcsolatban maradt. Hogyan lehet ennyire élethű? Ami nyilvánvaló ezeken a babákon, hogy a kezük nem a legtartósabb részük. Sokuknál már letörött, valamelyiknél fával pótolták. Gyanítható, hogy a La Pascualita esetében is a kezet cserélték, és ahogy a kézfejen kivehető egy egykori valódi kéz viaszmásolatával. Egyáltalán nem volt lehetetlen élethű viaszkezet gyártani. Alább láthatunk erre egy jó példát:
 |
| Élethű vintage viaszkéz a plymouth-i viaszmúzeum gyűjteményéből. |
Azonban a kéznél gondolom azt, hogy a legenda maga erős csúsztatás, de lehet némi igazság alapja. Előfordulhat, hogy a La Pascualita kezei valóban az egykori Esparza lány kezei alapján készültek, mintegy postmortem gesztusként. Ha ez így történt, akkor ebben az értelemben pedig tényleg ott lehet valami a halott menyasszonyból...
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése