Létezik egy tévhit, ami szerint az 1920-as évekre a nők teljesen levetették a fűzőt, és semmilyen szorítós alsóneműt nem hordtak onnantól kezdve. Azonban ez a kijelentés eléggé elnagyolt és nem állja meg a helyét. A fűző egyszerűen csak átalakult az 1910-es években. Mindennek igen sok oka volt, kezdve a női emancipációtól, az egészségügyi motivációkon át, az évtized végén az I. háború - majd a spanyolnátha járvány - okozta globális anyaghiányig és öltözködési egyszerűsödésig.
Az 1910-es évek fűzőevolúcióját a racionalizáció és a kényelem irányába való eltolódás határozta meg. Mindezek eredményezték, hogy megjelentek nálunk is a piacon olyan fűzőtípusok, amelyek még az 1890-es években elképzelhetetlenek voltak.
 |
| Grácia fűző reklámja. forrás: Az Újság 1910. |
HEYEK EDE KÉNYELMI HOSSZÚFŰZŐJE
Talán egészségügyi szempontok miatt jelent meg a piacon Heyek Ede fűzője, melynek tulajdonsága a gyomor szabadon hagyása volt. A leírás szerint a fűző semmilyen nyomást nem gyakorol a testre. A fűző hirdetését az Érdekes Újságból ollóztam egy 1913-as számból.
A kép nem biztos, hogy az adott fűzőhöz tartozik. Kicsit szkeptikussá tesz, mert az illusztrációban látható fűzőtípusról nem éppen mondható el, hogy nem nyomná a gyomrot. Érdekesség a hirdetésben, hogy a melltartó szót már használja, és eléggé úgy tűnik, hogy szinte a mai értelemben. Az igazsághoz hozzátartozik - bár máshol úgy hivatkoznak rá, hogy ez egy magyaros fajta - sajnos a fűzőtípus az 1910-es években szinte az egész világon divat volt és nem konkrétan Heyek Ede érdeme. Tipikusan ilyen hosszú fazon M. H. Gifford merevítés nélküli darabja vagy a Spirella fűzőgyár több 1910 körüli fűzője.
 |
| Heyek Endre fűzőreklám. forrás: Érdekes Újság 1913. |
 |
| 136-os fűzőtípus - forrás: Spirella Corsets 1913. |
DR. MISZNÉ HALCSONT NÉLKÜLI FŰZŐJE
Dr. Miszné ahogy a fentebb említett M. H. Gifford a fűző adta karcsúságot akarta megadni a hölgyeknek a merevítőpálcikák nyomása nélkül. Éppen ezért egy fűzőtermet létesített, ahol ilyen fűzőket árult. A hirdetés arra utal, hogy ezek a fűzők saját varrásúak lehettek, mivel méret után, egyedileg készítette. A halcsont nélküli fűzők a mai hasszorítókhoz hasonló karcsúsító eszközök voltak.
A pici illusztráción látható darab egyébként emlékeztet a Gifford-féle fazonra, amit a kitalálója 1912-ben kezdett el szabadalmaztatni, amit végül csak 1914-ben fogadtak.
 |
| Dr. Miszné fűzőreklám. forrás: Érdekes Újság 1913. |
Mivel Dr. Miszné fűzőjéről nem találtam képet, így álljon itt a már sokat emlegetett Gifford szabadalmi rajza:
MATZA J. ÉS FIA FŰZŐK
Egy magyar úrinő modern fűzőt akart vásárolni az I. világháború előtt, akkor az 1883-ban alapított Matza J. és fia fűzőboltjához is fordulhatott, ami Budapesten a Párisi Udvarban volt megtalálható. Matza J. és fia már nem próbálta meg úgy eladni fűzőit, mintha a fazon kitalálása a saját érdeme lenne. Ők egyszerűen csak angol és francia típusokként hirdetik a darabokat. Árultak halcsontnélküli fazont, trico-t (alsónemű trikót) és sportfűzőt. A Matza-féle reklámon is egy hosszúfűzős hölgy látható.
 |
| Matza J. és Fia fűzőreklám Érdekes Újság, 1913. |
FŰZŐPÓTLÓK ÉS TESTKÖTŐK
Igen érdekes megoldásokat is alkalmaztak az 1910-es években, amelyeket fűzőpótlónak hívtak. Ezek szintén alakformálók, testtartók voltak, részben azért némiképp fűzők is, csak nem a hagyományos fazonúak.
Budapesten egy hirdetés alapján R.-né Nádor Juliska foglalkozott leginkább "fűzőpótlékok" árusításával. Ilyen pótlék volt a Hera fűzőpótló, ami "egyenestartó, melltartó és haskötő" volt egyszerre. Tulajdonságai inkább egészségügyiek voltak, mint szépészetiek, mivel főképp gyermekágy idejére és operációk után ajánlották. Ránézésre a Hera is egy fűző, csak merevítő nélküli és elég bonyolult módon épül fel.
A másik "pótlék" az alhas tartására szolgált. Ez a Berolina testkötő, mely a túl erős csípő karcsúsításán túl, lenyomta a lógós hasat, segítette a beteg belső szervek tartását. Szintén alkalmazták sérvkötési célra.
 |
| Balra a Hera fűzőpótló, jobbra pedig a Berolina testkötő. forrás: Érdekes Újság 1913. |
Ugyan nem Budapesten, de a nem olyan messzi Bécsben is lehetett fűzőpótlékot szerezni. Ez a Vénusz fűzőpótló volt. A leírása alapján majdnem halcsont nélkül készült. Szövegezése egyértelműen a Heyek Ede-féle fűzőre is emlékeztet. Szintén gyomor szabadon hagyását említi, ami ezúttal tényleg reális lehet, ugyanis a tényleges fűzés a deréknál kezdődik, a mellet elől két pánt tartja, és a gyomrot tényleg nem nyomta össze semmi.
 |
| Vénusz fűzőpótló reklámja. forrás: Érdekes újság 1913. |
A SZOBROT ÉRDEMLŐ BÍRÓ REZSŐNÉ ÉS A GRÁCIA FŰZŐ
Talán ezzel a fűzőtípussal kellett volna kezdenem a sort, mert mindegyik közül ez a legérdekesebb és legtöbbet emlegetett darab az 1910-es évek újságjaiban. Ez a fűző egy "magyar úrinő", Biró Rezsőné találmánya, a Grácia fűző. (Lásd. legelső kép a blogbejegyzés elején)
Biró Rezsőné a leírások alapján Brüsszel és Párizs előkelő fűzőgyáraiban tanulta a szakmát, és hozta el a merevítés nélküli és a "plasztikai" halcsontos fűzőt Magyarországra. Az utóbbi a plasztikai elnevezés itt inkább egy korabeli és kezdetleges műanyagmerevítést jelenhetett. Biró Rezsőné a merevítés nélküli fűzőjét már 1910-ben levédette az Osztrák-Magyar Monarchiában, és minden fűzőjét saját gyárában készítette, mely Budapesten az Andrássy út 38. szám alatt állt, ahová előszeretettel jártak fel mágnásasszonyok beszélgetni és vásárolni.
 |
| Cikk Bíró Rezsőnéről és a Grácia fűzőről 1913-ból az Érdekes Újságban |
A halcsont nélküli és a plasztikai halcsontos fűzőket a korabeli egészségtudatosság motiválta, mivel Biró Rezsőné szerint a halcsont - azaz a merevítés - volt az, ami a legnegatívabban hatott a testre. A Grácia fűzőt egyébként egyébként tényleg kedvelhették. Maga Biró Rezsőné is egy érdekes, közvetlen és intelligens szabó-varró (feltaláló) lehetett, ugyanis a Színházi Élet egyik lapszámában még szobrot is akartak állíttatni neki.
A Grácia fűző a képek alapján a Gifford-féle halcsont nélküli fűzőhöz hasonló lehetett, anyaga ruganyosságában térhetett el más halcsont nélküli fűzőktől. Ez utóbbi tulajdonsága okozhatta azt a kényelmességet, ami miatt a korabeli hölgyek szó szerint rajongtak ezért a reformfűző típusért.
 |
| Bíró Rezsőnét méltató cikk 1914-ből a Színházi Életből. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése