A lepke, pillangó, moly mint számos más természetből eredő szimbólum igen népszerűvé vált az 1890 és 1920 közötti időszakban főleg a szimbolizmus és a szecesszió nyomán. Nem csak a magas művészetet hatotta át ízig-vérig, hanem a viseletek tekintetében is érdekes megjelenést kapott. A szecesszióban az embereknek az agyukra mentek a természethez köthető szimbólumok és imádták őket a divatban is alkalmazni.
Pillangókisasszony estélyije
Ennek egyik példája az az estélyi ruha, amit akár egy igazi pillangó kisasszony is hordhatott 1890 körül. A sors különös fintora, hogy ezt a ritka estélyi ruhát pont Japánban őrzik. Nagy vonalakban emlékeztet Worth ruhakölteményeire, bár semmilyen adatot nem találtam arra, hogy Worth-höz lenne köthető, illetve Worth esetében ennyire szimbolikus ruhaköltemények nem voltak jellemzőek. Olyan mintha egy valódi pillangó kisasszonyra lenne tervezve. A japán Bunka Gakuen múzeumban őrzik, ahol rengeteg régi ruhát mutatnak be a világ minden tájáról. Ez az öltözék főleg a Pinterest-en kering érdekessége miatt, remélhetőleg nem egy hamisítvány. A képeken kivehető tüll állapotából eredetinek tűnik.
Pillangós estélyiruha a lepkés trend korai szakaszából 1890 körülről
Nem lehetett olyan kirívó példa a lepke mellkiemelés alkalmazása, amint láthatjuk az alábbi gyermeket ábrázoló képeslapon. Ha nem is tudatosan, de a lepkemotívum, a szárnyforma nagyban meghatározta a női blúzok, ruhafelsőrészek kinézetét, akár felfelé vagy felfelé bővülő verzióban.
Hasonló plasztronmegoldás egy gyerekruhán képeslapon
Fekete-fehér pillangós pelerin, gyöngyökkel és tüllel szintén 1890-ből
A pillangók a mindennapi öltözködésben 1880 és 1920 között főleg ékszerek és bizsuk tekintetében voltak igazán népszerűek, ezért is elképesztő, hogy egy teljes plasztront szenteltek ezen az estélyin magának a pillangóknak. Ezt a trendet még a 90-es években készült nagyszabású Titanic című filmben is elrejtették, ugyanis Rose is egy kis lepkét visel hajcsatként a hajában:
Rose pillangós hajcsatja a Titanic című filmből, amelynek a története - mindenki tudja, de azért leírom -1912-ben játszódik: "Ugye Jack nem egy ízeltlábú mászik a hajamban?" - kérdezte Rose.
Szárnyak a színpadon
Az éjszakai életben azért repkedtek a szárnyak, főleg táncosnők - legyenek színházi háttértáncosok, kabaré vagy börleszk táncosok - viseltek pillangós jelmezeket.
Az egyik legismertebb és tervezés szempontjából a legérdekesebb példa - ahová még a lepkehernyó szőröcskéit is belekomponálták az uszállyal - 1909-ből, a párizsi Folies Bergère varietéjének egyik táncosnői viselete
A szárnyas-pillangós trendet Loie Fuller munkássága alapozta meg, aki hihetetlenül látványos táncokat adott elő gigantikus fátylak segítségével, amelyek az egész testét takarták. Fuller karjait, amelyeket a selymek alá bújtatott, pálcákkal hosszabbította meg, és mozgását így tette rendkívül kreatívvá. Fuller táncát szerpentintáncnak is nevezik. A művésznő maga dolgozta ki a fátylak megvilágítását, amely még különlegesebbé tette produkcióit.
Loie Fuller szerpentintánca
A Fuller-féle teljes testet takaró kendős megoldás lehetetlenné tette a test egyéb részleteinek megmutatását és azzal való táncot, így kialakultak a csak szárnyakra építő jelmezek, amelyek viszont a kendők mozgását csökkentették le, de egyensúlyt teremtettek a leplek és a test mozgása között. Fullernek egyébkén szintén az agyára mentek a lepkék. Egy teljes lepkemintás körruhát is készíttetett magának.
Loie Fuller pillangómintás körruhája 1900 körül
A valódi századfordulós lepkenő azonban nem ő volt, hanem Miss Phyllis Monkman, aki csak kiterjesztette a lepkelázat szerepléseivel. Tinédzserként kezdte a karrierjét 1908-ban az Butterfly, azaz Pillangó revüvel. Körülbelül az 1930-as évekig foglalkozott szórakoztató színházi szerepléssel, egyik talán utolsó szereplése Noel Coward (az az orrát fennhordó színész-rendező, akit a Csengetett Mylord! Royal Flush epizódjában Guy Siner alakít) egyik darabjában történt.
Miss Phyllis Monkman híres pillangós öltözéke 1910 tájáról
Miss Phyllis öltözéke szinte tündérszerű, és légies, a rengeteg gyöngyöt és strasszot, amely nehéznek is tűnik Phyllis mellénél a lágy anyagválasztás ellensúlyozza.
Egy hasonló felsőrész, ami Maude Allené volt Salomeként így néz ki színesben ma. Érdekes a kalitkahálós, rombuszos megoldást Phyllisnél is alkalmazták. Ezek a felsőrészek eléggé hasonlóak voltak, egy harisnyaszerű áttetsző tüllre hímezték a mellet takaró díszítést, amely nem biztos éppen ezért, hogy mindig jól feszült. Phyllis ruhájánál folytatták a kalitkahálós megoldást hátul is, Maude Allennél ez hiányzik.
Maude Allen Salome kosztümjének felsőrésze, mely mintájában nem, de kivitelezésében nagy hasonlóságokat mutat a fent látható Phyllis pillangó ruhával
A szárnyak illesztését Phyllisnél karkötők segítségével oldották meg, a szárny valószínűleg kézzel festett selyem lehetett. Phyllis és lepkés öltözéke akkora hatással volt a többi táncosra és tervezőre, hogy rengeteg Phyllis ruha utánzat készült fapadosabb verziókban. Lásd alább egy orosz példát.
Egy Phyllis utánérzésű pillangós ruha 1917-ből egy orosz balett produkcióból
Születtek azért más megoldások is a pillangószárny-effektusra táncruhák esetében. Egyik ilyen a teljes testharisnya, ma már a hastáncosok körében Ízisz szárnynak nevezett kiegészítővel. Igen jól látható, ez Fuller szerpentinjének egy változata gyűrt selyemből, flitterekkel díszítve.
Az Art Decoban kicsit minimalistább, geometrikusabb pillangóruházatok készültek, még mindig Phyllis ruháját alapul véve. A gyöngyös mellrészt elhagyták, a szoknya minimálisra rövidült. A hangsúly a fejpántra került.
Art deco lepkés táncosruha
Gertrude McCoy 1924-ből
A lepkenő nagyon népszerű lehetett motívumként az 1920-as évek elején, ki tudja miért, talán azért, mert a lelket, az megújuló életet, feltámadást szimbolizálta, és éppen akkor evickélt ki az emberiség az első világégésből. A motívum Life címlapjait kétszer először 1922-ben, majd 1923-ban is megihlette. Az 1922-es még inkább a szecessziót idézi, a hölgy Mata Hariéhoz (?) hasonló fejdíszt viselve. A második már egy letisztult Art Deco nőkép.
Life magazin címlap 1922-ből
Life magazin címlap 1923
A lepke az erotikus szórakoztató képeslapokon is népszerűségnek örvendett, ahhoz ez a valószínűleg szexuális célra készített képeslap mutatja, mint ahogy a szálló lepkének egyértelműen erotikus jelentést is tulajdonítottak évszázadokon át.
További információ Phyllis Monkmanről
Pinterest oldal lepkés jelmezekkel és szecessziós képekkel
Lepke, mint szimbólum (Szimbólumtár)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése