A Pinteresten találtam rá erre az 1860-as évekbeli női öltözékre, mely a Los Angelesben található FIDM tulajdona. Az apró és nagyobb virágos hímzése a magyar népviseletre emlékeztetett. Az apró virágos részekről a széki szoknyák jutottak eszembe fekete alapon színes kis virágaikkal.
A Pinteresten találtam rá erre az 1860-as évekbeli női öltözékre, mely a Los Angelesben található FIDM tulajdona. Az apró és nagyobb virágos hímzése a magyar népviseletre emlékeztetett. Az apró virágos részekről a széki szoknyák jutottak eszembe fekete alapon színes kis virágaikkal.
A FIDM blogja szerint Kevin Jones kurátor kutatott alaposabban Madame Olympe után, aki egyébként francia származású volt, majd New Orleansban nyitott divatszalont, amely divatosnak és népszerűnek számított a városban 1850 és 1860 táján. Üzlete az 1880-as évekig működött.
New Orleansban egyébként mindenféle nemzetiségű és társadalmi osztályú ember megfordult, egy igazi multikulti helyszín volt, ahogy ez Colonel Hames R. Creecy egyik verséből is tükröződik, amelyet a civilwartalk fórumon találtam megosztva.
Hogy mennyire lehetett magyar hatású ez a minta? Csak első ránézésre. A hatás szerintem itt inkább a magyarra nagyon hasonlító mexikói hímzés lehetett. A nagy eltérés a magyar mintáktól a pipacs alkalmazása, amely csak laikus szemmel emlékeztethetne a kalocsai pipacsokra vagy rózsákra. Ami viszont a kalocsaiban is jellemző és itt is látható: búzavirág, ibolya, nefelejcs. A selyemruha tervezője és készítője a hímzést és a díszes rojtozást gyönyörűen és nagyon kreatívan oldotta meg egy 1866-os nyugati szabású ruhán. Utóbbi egyébként szintén mexikói viseleti inspirációt enged sejtetni. Nekem különösen a dekoltázs megoldása tetszik. Ezt az öltözéket valószínűleg inkább alkalmi eseményeken hordhatták, ha nem a szalon egyik modell darabja lehetett, ami inkább viselés helyett az üzletbe invitálta a hölgyeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése